2013. július 25., csütörtök

Milyen tömítéssel szigeteljük a nyílászárókat?


Az ablakok hőszigetelése az egyik legfontosabb feladat, amelyet el kell végeznünk, ha le akarjuk faragni energiaköltségeinket. Az épület teljes energiaveszteségének akár negyedéért is felelősek lehetnek a nem megfelelően szigetelt ablakok, így ha hosszú távon jelentősen spórolni akarunk a számlákon, ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A leghagyományosabb megoldás az, hogy az ablakokat szivacscsíkokkal szigetelik – ez azonban se nem biztosít megfelelő szigetelést, se nem tartós megoldás. A szivacs ugyanis rendkívül hamar elhasználódik, egy-két évente cserére szorul. Bár ez nem nagy beruházás, hőáteresztési mutatója sem a legjobb más megoldásokhoz képest. A polifoam sem sokkal jobb ennél – bár sokan használják utólagos szigetelésre, tudni kell róla, hogy tartóssága szintén nem megfelelő, gyakori cserére lehet szükség. Ennek oka, hogy a hőmérsékletváltozások következtében megjelenő párát az anyag magába szívja, nedves lesz, az öntapadós ragasztó pedig ugyan könnyű felhelyezést biztosít, de a nedvesedés hatására könnyen elenged.

Léteznek még kaucsuktartalmú gumiszigetelések is, ezeket azonban a szakemberek szintén nem tudják jó szívvel ajánlani. A kaucsuk ugyanis napfény hatására meglehetősen gyorsan elveszíti előnyös tulajdonságait, megkeményedik, berepedezik, hőszigetelésre gyakorlatilag teljesen alkalmatlanná válik. Emellett rögzítése is problémás lehet, mivel a gumi szigetelőprofilok ragasztós alapja miatt az ablakok mozgása gyakran akadályozottá válik. A sziloplaszt ugyan önmagában tökéletes szigetelőanyag, ám szintén felveti a vetemedés problémáját, ami hosszú távon igen kellemetlen lehet, és a nyílászárókat is károsíthatja.

A legjobb tömítéses technológia napjainkban a nútmarásos vagy bemarásos szilikonos szigetelés. A szilikongumi számos rendkívül előnyös tulajdonsággal rendelkezik, amelyek ideálissá teszik a szigetelésre – többek között remekül ellenáll a környezeti, hőmérsékleti változásoknak, még kifejezetten szélsőséges körülmények között is megőrzi fizikai és kémiai tulajdonságait. Emellett nem akadályozza az ablak mozgását, ha pedig cserére, tisztításra van szükség, vagy éppen mázolunk, könnyedén kiszedhető és visszailleszthető.

2013. július 13., szombat

Kiválthatja-e a hőszigetelő vakolat a táblás szigetelést?


Milyen előnyei lehetnek egy hőszigetelő vakolatnak? Egyáltalán, mi fán terem az? Sokszor hallhattunk már hőszigetelő vakolatokról korábban is, ezek azonban általában egyszerűen olyan megoldások voltak, amelyeknél a hagyományos vakolat hőszigetelő tulajdonságait adalékanyagokkal javították fel.

Manapság azonban vannak már olyan gyártók, melyek állítják, hogy a hagyományos, hungarocell vagy kőzetgyapot alapú hőszigetelést az általuk gyártott vakolat teljes mértékben képes kiváltani.

A hőszigetelő vakolat valóban bír előnyökkel a táblás szigetelésekhez képest – az egyik legnagyobb ilyen, hogy gyakorlatilag bármilyen felületre felvihető, nem számít, hogy milyen a homlokzat felszíne, az épület formája. A táblás megoldások ilyen tekintetben meglehetősen korlátozottan alkalmazhatóak csak, száz százalékos eredményt csak akkor várhatunk, ha sík, egybefüggő felületre visszük fel a hőszigetelést.


A táblás megoldásoknál hagyományosan probléma továbbá, hogy a legkisebb illesztési hibának is komoly következményei lehetnek. Ha a lapok elcsúsznak, rések maradnak közöttük, hőhidak alakulhatnak ki, amelyeknek számos negatív következménye lehet – vizesedő, penészesedő falak és bútorok, anyagi károk, egészségügyi veszélyek. A vakolat ezzel szemben természeténél fogva nem vet fel ilyen problémákat. Bármilyen felületre egyenletesen, szünet nélkül, egybefüggő hőszigetelésként vihető fel, így a hőhidak veszélyétől elbúcsúzhatunk.

Ugyanakkor a hőszigetelő vakolat sem fenékig tejfel – állítsanak bármit a gyártók reklámjaikban, napjainkban még nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely segítségével a táblás hőszigetelést vakolattal teljes mértékben ki lehetne váltani. A hőszigetelő vakolat hőáteresztési mutatói ugyanis jóval gyengébbek. 

Ezen felül az sem megoldás, mint a hagyományos szigetelés esetében, hogy növeljük a vastagságot – a vakolatnak ugyanis jelentős súlya van, és legjobb esetben is csak körülbelül 10 centimétert vihetünk fel a homlokzatra. Igazán kivételes esetekben ennek dupláját is elérhetjük, ezzel azonban nem érdemes számolni.
A hőszigetelő vakolat tehát rendelkezik olyan előnyökkel, amelyek bizonyos esetekben jó alternatív megoldássá tehetik, a hagyományos hőszigetelés teljes kiváltására azonban jelenleg még nem alkalmas.

2013. július 3., szerda

A lábazati szigetelés


Egy épület szigetelése nem érhet véget a külső házfal szigetelésével, hiszen a lábazat rendbetétele nélkül így is jelentős, akár 10-15 százalékos hővesztéssel kell számolnunk. A legtöbben kihagyják a lábazatot, mert azt gondolják, jelentéktelen résznek számít, és nem gondolnak bele abba, hogy ezáltal rontják a hőmegtartás hatékonyságát, valamint hozzájárulnak a hőhidak kialakulásához.

Pedig a költségeket tekintve nagy pluszterheket nem ró a háztartásra a lábazati szigetelés, viszont a későbbiekben komoly problémáktól mentesíthetjük magunkat.

Egy csupasz betonfelület rendkívül erős hőhídnak számít, a nedvesség lecsapódhat és elindulhat a penészedés, ezért nem érdemes ilyenkor kockáztatni.

A lábazat hőszigetelése speciális megoldást követel, az ugyanis a föld alatti elhelyezkedése miatt fokozottan ki van téve a talajvíz rongáló hatásának is. A szakemberek ilyenkor kis vízfelvevő képességgel rendelkező szigetelőanyagot választanak, hogy a fal és a padló ne vegyen fel nedvességet. Ha ez megtörténik, a penész mellett komoly szerkezeti károkkal is számolnunk kell.

Legalább ennyire fontos a nyomószilárdság is, vagyis a lábazat szigetelésének folyamatosan nagy terhelést kell elviselnie és évtizedekig tűrnie kell a külső hatásokat.

Ennek a két elvárásnak leginkább a zárt cellás extrudált polisztirol, vagyis az XPS felel meg. Az XPS-t egy speciális granulátumból állítják elő, ezért tulajdonságai ideálisak, ráadásul víz- és fagyálló is, így nem kell félnünk a mechanikai tulajdonságok megváltozásával.